Amerika, 16. nap: Aki feladta a világot, és megnyerte Krisztust

A Lukács 18:29-30-ban így hangzanak Jézus szavai: “Ő pedig azt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy senki nincs, aki elhagyta házát vagy szüleit vagy testvéreit vagy feleségét vagy gyermekeit az Isten országáért, és ne kapna sokszorta többet ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.” Ez az ige sokuknak sokfélét jelent. Valószínűleg személyes tapasztalatokat is felhoz az életünkből, amikor meghoztunk egy nehéz döntést, és Krisztus mellett tettük le a voksunkat, de tudtuk, hogy mindezzel családtagok értetlenségét, barátok haragját, anyagi nélkülözést vagy ki tudja még mit hívunk a fejünkre.

Azonban ma találkoztam egy élettel, amely olyan erővel támasztja alá ezt az igét, amivel még – bibliai példáktól eltekintve – nem nagyon találkoztam. A férfi, akiről szó van, tizenegynéhány évesen tért meg. Ám ahol Isten elvetette a magot, ott a Sátán is munkának lát. Pár év múlva körvonalazódott benne a vágy, hogy Istent szeretné szolgálni lelkészként. Majd nemsokára – miközben családja nehéz anyagi helyzetben volt, és súlyosan beteg testvérének jelentős összegre lett volna szüksége a gyógykezelésnyhez – hihetetlen lehetőség kapuja tárult ki számára. Megkereste egy hollywoodi producer, hogy egy éppen formálódó fiúcsapatba keresnének embert. Elment a meghallgatásra, ahol produkciója után tárt karokkal várták. A producer átöltelte, és azt mondta neki: “- Létre fogjuk hozni az új Beatlest, és te leszel benne Paul McCartney.” A fiú tanácstalan volt ugyan, de szép lassan belesodródott az egészbe, míg végül egy héttel a végső szerződések aláírása előtt lemondta a tagságot arra hivatkozva, hogy Istent akarja szolgálni  – mindezt a producer haragtól és üvöltözéstől vöröslő arcával szembenállva. Ám döntésén ez sem változtatott, a nem végleges maradt. A csapatot úgy hívták: Backstreet Boys. (Arról azt hiszem, nem kell vitát nyitni, hogy a BB nem lett új Beatles. Viszont arról sem kell vitát nyitni, hogy a kilencvenes évek legsikeresebb fiúcsapata lett elképzelhetetlen dicsőséggel, pénzzel és amit csak – de csak annyival! – a világ adhat.)

Két év telt el, majd mintha mi sem történt volna, a producer újra hívta. Mintha mi sem történt volna, a producer újra hívta. “Egy új csapatot csinálunk. A különbség annyi, hogy ezúttal már pontosan tudjuk, hogyan kell felfuttatni. Sokkal sikeresebb lesz, mint a Backstreet Boys.” Majd szemenézett vele, és azt mondta: “De ezúttal a csapatot köréd építjük, te leszel az első ember. Mindent megkapsz, amit szeretnél. Pár éven belül milliárdos leszel.” Ha valaki azt gondolja, hogy egy ilyen ajánlatra könnyű nem a válasz, akkor valószínűleg egyáltalán nem ismeri a saját szívét. Az egész ajánlat – ekkor már – ráadásul teológiai körítést is kapott. A producer azt mondta, hogy ezt az ajtót Isten nyitotta, és felhasználhat téged hatalmasan benne. Újabb egy hét gyötrődés következett, míg Isten a válasz előtti utolsó éjszakán különleges gondviselésével meggyőzte a fiút, hogy ebben a csapatban sincs keresnivalója. Az új csapat az ‘N Sync volt, tényleg jóval sikeresebb, mint elődje.

Kiről van szó? Burk Parsonsról, R. C. Sproul korábbi lelkésztársáról, aki Sproul halála után a St. Andrews gyülekezet vezető lelkésze. A világban kétszer is olyan lehetőség adatott neki, ami elképzelhetetlen számunkra. Ám ő mindkétszer inkább vállalta a Krisztus népével való együttnyomorgást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, a világ kincseinél nagyobb gazdagságnak tartva Krisztus gyalázatát (Zsid 11:25-26). És Krisztus hűséges volt a szavához, és tényleg százszor annyit adott neki a maga oldalán, mint amit a világ tudott nyújtani. (Csak nagyon röviden emeltem ki pár eseményt az életéből, akit érdekel, az itt utána olvashat angolul. És még egy dolog: mindezekről Burk nem nagyon beszél, rendkívül alázatos ember. A fenti információkat egy kollégája által sebtében elejtett megjegyzésen elindulva bányásztam elő.)

Ma reggel az ő előadását hallgattam a konferencia zárónapján. Az igehirdetés a missziós parancsról szólt (Máté 28:16-20), és különösen az eszközökről szólt, amit Isten mindehhez felhasznál. Érdekes a maga a missziós parancs is, és itt most csak egy dolgot emelek ki. Isten azt kéri tőlünk, hogy tegyünk tanítvánnyá másokat, és tanítsuk meg őket, hogy megtartsák mindazt, amit Jézus parancsolt. A lényeg az aláhúzott részben van. Jézus nemcsak azt kéri tőlünk, hogy tegyünk bizonyságot. Nem is csak annyit, hogy Isten minden tanítását adjuk át az embereknek. Hanem azt a küldetést adja nekünk, hogy arra tanítsuk az embereket, hogy azt meg is tartsák. Nem tanulókat, nem magolókat, nem elméleti szakembereket, hanem Krisztus követőket kell képeznie az egyháznak. Nekünk. És ebben igencsak kudarcot vallunk.

A másik megkapó elemet az igehirdetésnek az volt, ahogy azokról az eszközökről beszélt, amiken keresztül ezt végezzük. A legnagyobb meglepetés itt az, hogy nincs meglepetés. Tehát hogyan tegyünk tanítványokká másokat? A Szentírás, az imádság és a sákramentumok által. Tudom, hogy olyan sokszor újra vágyunk: új tanításra, új módszerre, új tanítóra, új mentorra. De nem szabad elfelejtenünk, hogy nem ezek, hanem az Úr Isten ereje tud embereket megváltoztatni. Éppen ezért a legbölcsebb dolog, amit tehetünk, hogy ezeket a fenti eszközöket használjuk személyesen és gyülekezetként, mert Isten ezeket adta nekünk az ő Szavában. Ne gondoljuk, hogy idejét múltak, és már nem elegek. Istenben bízzunk, és tegyük, amit tennünk kell – és ő adja a növekedést, ahogy ezt tette Burk Parsons életében is.

Itt már nagyon késő van. A konferencia után még tízórás autóút várt ránk, míg haza (értsd: Greenville) értünk. (Hála Istennek egy rövid megmártózás is belefért az óceánban – hideg volt!) Fényképet nem nagyon készítettem, csak egy nagyon amerikai ún. pulled pork-os szendvicsről.

Holnap istentisztelet lesz a Woodruff Roadon délelőtt és este, a közbenső időben pedig a lelkésznél, Carl Robbinsnál leszek, és beszélünk és tervezünk. Áldott Úr napját, imádkozom, hogy az Úr legyen közöttetek hatalmasan igéje és Lelke által.

20180310_132100.jpg

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s