USA, 2019. március 12.: Zsinatok és konferenciák

A mai nappal véget ért az eddigi “lazsálás”. 😉 Elkezdődött a greenville-i konferencia, és ezzel együtt a bő kéthetes utazás- és találkozósorozat. Ám az biztos, hogy egy méltó kezdet volt ehhez a mai nap.

Ahogy tegnap is írtam, a konferencia témája a dordrechti zsinat (1618-1619). Valószínűleg nem mond nagyon sokat ez a név, pedig ez az esemény két okból is nagyon fontos. Egyrészt, a reformáció óta a dordrechti zsinat az egyetlen nemzetközi zsinat – azaz, amikor egy adott téma/probléma megtárgyalásában nem csupán egy egyház képviselői, hanem több egyház küldöttei is részt vettek. Mint tegnap is említettem, küldöttek érkeztek Franciaországból, Németországból, Svájcból, Angliából, Skóciából, és más helyekről is. Volt, aki ugyan jelen lenni nem tudott, de leveleivel nagy hatást gyakorolt a zsinat végkimenetelére. Az ókori egyház egyetemes zsinatai (níceai vagy kalcedoni zsinat) óta ilyen esemény nem igazán történt, tehát már csupán ezért is érdekes ez az összreformátus összegyülekezés. Másrészt pedig a dordrechti zsinat egyik fő produktuma, az ún. Dordrechti Kánonok a református egyházak egyik alapvető hitvallási dokumentuma. A református világon belül két fő irányzat van. Az egyik az angolszász vonal, amelynek fő hitvallási iratai a Westminsteri dokumentumok (Hitvallás, Nagy- és Kiskáté). Ezt a vonalat nevezhetjük presbiteriánus iránynak is. A másik a kontinentális református vonal, amely magában foglalja a holland, svájci, német református egyházakat. Itt a fő hitvallási iratokat az ún. Egység hármas formája jelenti, ami érdekes nevéhez hűen három dokumentumot jelöl: a Belga Hitvallást (1561), a Heidelbergi Kátét (1563) és a Dordrechti Kánonokat (1619). Ez a három hitvallás képezi a holland hátterű gyülekezetek tanbeli alapját. (A magyar reformátusságot ismerők talán meglepően látják, hogy a Magyar Református Egyház két hitvallása (Heidelbergi Káté ill. II. Helvét Hitvallás) eltér ettől. Ennek megvannak a történelmi okai, mindenesetre tény, hogy a Magyar Református Egyház ezen a téren is eltért a többi kontinentális református egyháztól, hogy nem fogadta el hivatalos hitvallásos iratának a Belga Hitvallást és a Dordrechti Kánonokat. Pedig nagyon hasznos lenne, hiszen a Belga Hitvallás rendkívül világosan beszél a hitvalló egyházról, a Dordrechti Kánonok pedig a kálvinizmus ún. öt pontjáról. Bizonyosan jó hatással lenne mindenkire – elsősorban magunkra -, ha ezeket az iratokat többet forgatnánk.)

A Dordrechti Zsinat (és az annak eredményeképpen keletkezett Kánonok) azért fontos, mert egy, a hollandiai gyülekezeteket megosztással fenyegető, sőt az egész Hollandiát a polgárháború szélére sodró probléma miatt hívták össze. Mai világunkban elképzelhetetlennek tűnik, hogy emberek teológiai, tanbeli kérdések miatt vonulnak az utcára, tüntetnek és zavarognak. Ám a 17. század eleji Hollandiában ez így volt. A közvetlen kiváltó oka egy holland teológus Jacobus Arminius hitvallásoktól – és Bibliától – eltérő tanítása volt, amely a halála után is követőket szerzett magának. A zsinat azért ült össze, hogy az arminiánusok (vagy ahogyan akkor hívták őket, a remonstránsok) tantételeit megvizsgálja, és abban ítéletet hozzon. Ennek eredmény lett a Dordrechti Kánonok, amely megfogalmazta azt, amit ma úgy hívunk, hogy a kálvinizmus öt pontja.

Erről szólt tehát idén a Greenville-i konferencia, és ma négy előadást hallgattam a témában. Ezekből most az egyikre szeretnék egy kicsit kitérni, mert az olyan húrokat pengetett meg a lelkemben, amit megosztásra méltónak gondolok. Az előadó egy híres skót lelkész, Ian Hamilton volt. A Róma 11:33-12:2 alapján beszélt a kálvinizmusról, “Kálvinizmus: több mint öt pont” címmel. Előadásának stílszerűen öt pontja volt, ám ezek nem voltak összefüggésben a dordrechti kánonok nevezetes ötösével. Hanem a kálvinizmus lényegét a következőkben látja:

  1. A kálvinista hiszi, hogy a megváltásunk a Szentháromság együttes munkája: az Atya szeretete, a Fiú engesztelése és a Szentlélek bennünk lakozása tette lehetővé azt, hogy mi, bűnösök a szent Isten gyermekei legyünk.
  2. A kálvinista nem csupán hiszi ezeket, hanem teljes szívével gyönyörködik és lelkendezik abban, hogy az Atya szeret engem, a Fiú megvásárolt engem, és a Szentlélek lakozik bennem!
  3. A kálvinista a megváltást annak egészében Istennek tulajdonítja. Semmit nem tudunk magunkért tenni. Semmit nem adtunk hozzá a megváltásunkhoz. Semmit. Semmit. Semmit. (Ezt tényleg, ötször elmondta a prédikációban.) Ahogy mondta, néha túl sokat beszélünk a kegyelemről, és keveset arról az Istenről, aki a kegyelmet adja. Mondhatnánk úgy is, hogy nem a kegyelem az, ami igazzá tesz minket, hanem az Úr Jézus Krisztus, aki kegyelméből életét adta értünk. A Szentháromság Istennek köszönhetünk mindent!
  4. A kálvinista abban örömét leli abban, hogy beismerje elégtelenségét és korlátait. Istentől, Isten által, Istenért van minden (Róm 11:36). A bölcsessége és tudása kiismerhetetlen (Róm 11:33). Mi semmik vagyunk. Ő minden. Mi semmit nem tudunk. Ő mindenre képes. Ezért bátran vagyunk alázatosak, és nem nézünk le másokat.
  5. A kálvinista mindenét Isten szolgálatának szenteli. Hiszen egy olyan Istene van, aki mindent megadott neki. Az evangélium elsősorban nem egy csatatér, ami felett harcot folytatunk, hanem egy lelki lakoma, amelyet élvezünk. A szívünk örül abban az Istenben, aki érdemtelenül kimentett a bűneinkből – aki a miénk, és mi az övéi. Éppen ezért az egyetlen helyes válasz ennek az Istennek, csak az lehet, amit Ézsaiás mondott: “Íme, itt vagyok én, küldj el engem!” (Ézs 11:6) Függetlenül a jövőben váró nehézségektől és küzdelmektől, mi feltétel nélkül Istennek szánjuk életünket.

Adja az Úr, hogy a kálvinizmusnak ez a gyakorlati oldala áthassa az életünket!

A konferencia ugyan háromnapos, de csak a mai napon tudtam részt venni. Holnap indulok Orlandoba (Florida), ahol először egy zártkörűbb találkozón, majd szintén egy konferencián veszek részt. A képkészítéssel sajnos ma is hadilábon álltam, bocsássatok meg. Viszont készítettem egy és kettő felvételt a közös éneklésről – remélem élvezhető, és tetszeni fog.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: